Virágoskert ♥

JÁTÉKTÉR SZABAD!!!!!!!!" <3<3<3<3

-Mindig cipelned kell-nevetek és neki dőlök a mellkasának-Úgy döntöttem holnap egész nap a szobában leszek-mosolygok majd egy kis szürke kapura mutatok- itt be kell menni. Aztán ott jobbra. Fel a lépcsőn és ott lesz. Könnyű meg jegyezni. De azért ha nem talàlsz valamit, szólj-mondom neki miközben sétálunk az ebédlő felé...

Figyelem az eseményeket és ahogyan szinte a lábam elé esik azonnal felsegítem és felkapom.Hadd segítsek nem tudsz még menni ne erőltesd meg magadat ennyire elviszlek a suliba ki pihened magad és majd holnap már erősebb leszel hidj nekem Eloltottam a tűzet hogy ránéztem majd elgondolkozva hogy mi lesz a holnapi napon , úgy érzem kész téboly de ezt szeretem pontosan pillantok rá mosolyogva majd szépen lassan elindulok vele magabiztosan de megtorpanok.Tulajdonképpen nem tudom merre kell menni szóval kérlek segíts eligazodni- nevetem el magamat

-Tudom. Őt én is kerestem de szerintem most valahol elvan. Jobban teszi-húzom el a szám- Ezekről a dolgokról még neki se beszéltem- vallom be őszintén. Magambab elgondolkodok...neki mért mondtam el? Aztán lemondóan megrázom a fejem. Nem érdekel. A lényeg hogy tudja...- Most az lenne a legjobb ha bemennénk az étkezőbe. Látszik hogy éhes vagy. Ès azért én is az vagyok- állok fel. De a bokámba fájdalom nyilal és földre esek.

Már mondtam hogy segítek , szóval ez a két kérdést butaság volt feltenned- mosolygom rá majd felállok és elkezdek sétálgatni Nem ülhettem mellette tovább mielőtt olyant csinálnék amit nem lehetne rázom meg a fejem míg ő értetlenül nézz de én csak halványan rá mosolygok.Mivel Dex-et kerestem de nem találtam így ő biztosságban van és hová mehetnénk és miben tudok még segíteni? - nézek rá - Csak szólj és rendelkezésedre állok Még magam se értem miért segítek neki de úgy érzem ez valamiért fontos nekem.

-Nem is azért félek... Tudom milyen Dex. Ès mostmár téged is ismerlek. De nem küzdhettek helyettem. Ezt nekem kell végig csinálni. Erről nem fogsz tudni lebeszélni. Nagyon aranyos vagy. Jól esik hogy ennyire törődsz velem- simogatom meg az arcát- de elég makacs vagyok. Ès nem is anyukámtól félek. Hanem attól hogy mikor változok át. Minèl előbb elkell indulnom. És megölnöm őket. Mert akkor a bennem növekvő szörny is megszűnik. Remélem megérted. És elfogadod- mosolygok rá kedvesen- De... Ha nem okozna gondot... Azért kérnék két dolgot. Persze csak ha nem baj... Az egyik az lenne hogy segíts kikotyvasztani azt a valamit amivel meglehet ezeket ölni. A másik az már nehezebb... Tudsz rám figyelni meg vigyázni amíg el nem indulok anyámhoz? Félek hogy megint megtámadnak... Vagy ami rosszabb lenne... Hogy átváltozok. Nem baj ha nem - mondom gyorsan.

Hope kérlek tudom hogy még csak most találkoztunk de nem ismersz nekem vannak rejtett képélességeim és hidd el hogy nekünk nem lesz bajunk Dexel - nézzek magabiztosan- Nem értem miért adja fel meg sem próbálja vajon mit tehetnék hogy jobb belátásra bírjam vagy mint mondhatnék hogy bízzon abba hogy sikerül . Miközben zokog magamhoz ölelem szorosan majd letörlöm a könnyeit.Ha bennem nem is akkor bízz Dexbe ,ő mindenre tud megoldást és kicsit barbárabb stílus vagyok de ő kifinomult és precíz. Segítünk oké? - fordítom a fejét a fejemhez Csak azt akarom hogy nyugodjon meg de úgy látszik nem tudok mit csinlni

-Nem lehet...-nézek rá könnyes szemekkel- nem érted, ugye? Egy ilyen lény 20 éves korától válik teljesen...szörnyé. És én a lánya vagyok!!!- mondom hangosabban- én is át változni.... Ilyenné... Nem tudom mikor. Csak én tudom őt megölni. Mert csak én va ilyen. Leszek ilyen-javítom ki magam- nem akarom ezt. Rettegek... Érted? Rettegek attól hogy én is ilyen leszek. Egy beprogramozott gyilkoló gép...- sírok a vállan- nem fogom tudni mit csinàlok. Ráadásul ha az a lény belémköltözik. Akár téged is megölhetlek. Vagy Dexet. Szemrebbenés nélkül.

Nincs nagy jártasságom a lányok terén csak a sex és tulajdonképpen leblokkoltam kicsit.Hé- karolom át majd elkezdem simogatni a karját Remélem ezzel nem bántom meg hogy nem tudom mit kell csinálnom ilyenkor de analfabéta vagyok sosem voltam az a tipikus úriember.Hidd el mindent meglehet oldani én már csak tudom- nézek rá biztatóan közben még simogatom a karját- Majd én megölöm az anyukádat és a seregét hidd el nem nagy dolog - nevetem el magamat Remélem ezzel most nem bántottam meg ha még is akkor nem akartam úgy érzem ebből jól már nem jövők ki

- Én nem vagyok olyan erős mint te. A helyzet az hogy...-könnyek gyűlnek a szemembe de gyorsan letörlöm őket- a képességem a lelki erőmtől függ. És most mitagadás kikészűltem. A szobàban amibe bezártak... Talàltam egy könyvet. Az ő könyvüket. Ezekét a szörnyekét. Olyan dolgok voltak benne.... Nem hiszem el-kezdek el zokogni- anyám egy ilyen szörnynek a lánya. És megakar kínozni. Egy áldozást akar velem csinálni... Hogy...-szipogok- belém költözzön egy lény. Amit az istenüknek tartanak. Én ezt nem akarom... A saját anyámat kell legyőznöm-zokogok- őket... A seregét egy egyszerű... Itallal vagy mivel, lehet legyőzni. De anyámat... Vele harcolnom kel...-nem tudom mit tegyek. Nem akarok előtte zokogni de egyszerűen egyre jobban érzem a végemet.

Még sosem találkoztam ennyire titokzatos lánnyal de kifogom deríteni hogy mi ez az egész addig nem nyugszok pattanok fel ,Tudod én nagyon erős vagyok és vissza tudnám adni az erődet bár azt sem értem hogyan veszítetted el- nézzek mélyen a szemébe Miért hiszi azt hogy nem tudok segíteni mikor egyszerre tudom irányítani mind a négy elemet és mindegy ezt hagyjuk fordulok el majd az égre nézek és sötét felhők keletkeznek ami azért van mert éppen nem vagyok jó kedvemben ez a baj hogy az érzelmeimet a természet is kimutatja de kevés ilyen ember van mint én meg Hope.Szóval válaszolj - kicsit mogorván szólok hozzá- Mert közelednek órák kérdése és itt lesznek érzem- ülök le mellé majd ismét ránézek

-Ti nagyon hasonlítotok Dexel. De közted meg köztem az a külömbség hogy én ártatlanokat öltem. Mosolyogva-emlékszek vissza. Milyen jó volt. Kicsit hiányzik. De ezt nem mondhatom- Sajnálom. Legalább van egy őrangyalod-mosolygok szomorúan. Rossz lehet most neki- Azt nem mesélte pont- mérlegelni kezdek. Elmondjam neki amit tudok vagy ne- Hát... Kiderítettem egy két dolgot amíg a túszuk voltam. És biztis hogy nem menekülök el. Ez az én harcom. Ne ti vívjátok meg helyettem. Csak fel kell erősödnöm. Amìg vissza nem jön az erőm. Utána... Már minden rajtam múlik-merengek el. Aztán rekedten fojtatom- Vagy ők halnak ki... A fajtájuk... Anyámmal együtt. Aki a vezérük. Vagy megöl a saját anyám. De lehet ez a sorsom. Hogy így haljak meg. Van ilyen- mosolygok keserűen.

Megöltem a családomat és szoktam de csak olyan embereket akik megérdemlik a halált ártatlanokat sosem bántottam- nézek rá miközben elfogadok egy palacsintát majd leülök a tűz mellé.Tudod az én életem bonyolult mikor kiderült mi vagy ki vagyok mindenki elítélt kivéve Sarah a szomszéd lány de meghalt egy éve tegnap volt az évfordulója Miközben mesélem a szívem meghasad de nem engedem hogy észrevegye csak belenyúlok a zsebembe és azt a nyakláncot szorongatom amit tőle kaptam.[color=#ff6666]Igen Dexter és én mindig is jóba voltunk és azt megérdemelte remélem azt is mesélte - mosolygom rá[- És ezeket hogyan lehet megölni egyáltalán lehet? Mert ha nem akkor menj Dexterhez majd én itt maradok ezekkel a lényekkel./color] Eddig úgy sem volt semmi dolgom itt csak Dexter na meg 5 államból ki vagyok tiltva de úgy érzem sokáig itt fogok maradni.

-Nem kell. Megoldom. Nehogy miattam kiköltözz. Bár ha jobban meggondolom lehet jobban örülnél neki-nevetek és magamra veszem a pulcsiját-köszönöm. Nem vagyok belézúgva. Csak ő volt az első igazi barátom. Szeretem de mint egy barátot. Elmondta nekem aaz előéletét. Tudom mi a hobbija. Rengeteget segített nekem. Egyébként... Te is gyilkolsz? Vagy gyilkoltál?-kíváncsiskodok- nem kell elmondanod csak kíváncsi vagyok. Dex mesélte hogy elég jóban voltatok régebben. Meg azt a hasbatérdelős sztorit-nevetek- Kérsz kaját?-kérdezem elő kapva a táskám- Van palacsinta amit én csináltam...meg valami szar a konyhából-rakom ki a dobozokat- nem két személyre pakoltam de edd meg ha akarod- felhúzom a térdem és az államat megtámasztva bámulom a tüzet.

Igazából még nem tudtam körbe nézni mert sok voltam a dolgom de még abban az ágyban sem aludtam de nyugodtan vissza mehetsz nekem nem gond majd valamelyik lánynál ott alszom aki vevő lesz rám Hát igen nagy nőcsábász vagyok de hát mi tudok tenni mi közben ránézek észre veszem hogy le megy a nap és mivel észleltette velem hogy fázik a kezébe adom a pulcsimat majd csettintésre tűzet gyújtok majd karba tett kézzel nézz rá .Megfogott Dexter mi?

Meglepetten felkiáltok
-Tudtam-nevetek-vagyis gondoltam. Csak nem akartam mondani mert féltem ha nem lenne igaz akkor hülyének néznél. Igen,köszönöm sokkal jobb. Amúgy Dex mesélt rólad. Az ágy amin alszol az enyém volt. Mielőtt eltűntem. Valahogy hasonlóan képzeltelek el. Csak sötétebb hajjal-magyarázok mosolyogva- És tetszik itt? Szerintem szép hely. Főleg a part-sóhajtok és elkezdek bámulni az égre- hideg van. Nem?-nézek Jasonra- Ha untatlak szólj. Szokásom sokat beszélni-nevetek.

Dexter tudhattam volna hogy ehhez is köze van neki hiszen ő mindig mindenhol ott van nézzek a lány szemébe Segítek neked miért is ne , egy jó kalandba mindig benne vagyok- mosolygom rá Dexter a nőcsábász mindig is tudtam hogy jó ízlése van mint nekem mosolyodik el mint egy hülye.Dexter unokatestvére vagyok tudod nagyon is örülök hogy ide jöttem miatta legalább kalandozhatok legrosszabb esetben meghalok de mit is számit- fejezem be a gyógyitást így elmúlt minden fájdalma- Remélem már jobban érzed magad Hope

Fájdalmasan elmosolyodok.
-Nekem is ez volt az erőm. A négy elem irányítása... De csak volt....-nézek szomorúan. Felszisszenek- Hosszú lesz. De próbálom röviden. Az előéletemben züllött voltam. Az alkoholista anyám és... Sok dolog miatt. Anyám rirakott. Két évig az utcán éltem. Gyilkos voltam. Utána idejöttem. De anyám értem küldött olyanokat mint ezek voltak. Lehetetlen őket megölni. Még a porból is ujjá élednek. Elraboltak. Megkínoztak. A hátamon a seb... Rám csaptak egy ostorral. Megszöktem és menekülni kezdtem. De elkaptak és megöltek. De szerencsére... Egyik barátom,Dex, megtalàlt-hadarom el. Félve nézek a szemébe. Mi van ha ezek után nem segít?-

Érzem az a gyengeségedet tudod én mind a 4 természetfeletti erőt tudom uralni és az anyaföld megtanította nekem hogy hogyan kell másokat meggyógyítani - egy padnál kötöttünk ki ahová letettem és elkezdtem az életjeleit felerősíteni Bár tudtam hogy ez fájni fog nem is kicsit de inkább nem szóltam láttam az arcán hogy megtört kétségbeesett és hogy fél. Nem tudom miért de késztetést éreztem őt megvédeni ezek elöl na meg úgy is rég gyilkoltam ez is benne volt a pakliban . Vajon kérjek magyarázatot vagy inkább ne tudjam nem , úgy nem fogok segíteni hogy nem tudom miről van szó nem akarok más kezére rájátszani.Hallgatom a magyarázatott.-közben gyógyítom és kicsit fel fel nyög Bár tudom hogy ez beteges de élveztem ahogy szenved még ezen az érzésemen változtatnom kell nagyon.

Nagyot sóhajtok. HA tudná hogy ennyivel ezeket nem lehet elintézni. Ezek... ezek földön túli lények. Bármit csinálsz velük, újra élednek.
-Bárhova csak...csak el innen- mondom könnyes szemmel-Köszönöm hogy segítessz. Ha akarod elmagyarázhatom mi ez az egész. Tartozom ennyivel- mondom remegve miközben visz- -Te hogy kerültél ide? És honnan van az erőd? Mert látom ahoz nagyon értessz. Nekem is van...De mostanába túl gyenge vagyok hozzá hogy használjam. - a kezeimre nézek. Igen, régebben én is tudtam ilyet amit most ő. Hogy az hova tűnt... Elveszett az erőmmel együtt. Ökölbe szorítom a kezeimet és elkap az idegesség. Milyen béna vagyok hogy nem tudom megvédeni magam-Köszönöm. Hogy segítessz- nem tudok neki igazán mit mondani. Lehet hogy nem is kíváncsi rám- Nem kell cipelned. Bírok menni a saját lábamon is... Azt hiszem.

Sajnálom-gondolkodom el a nevén- Hope Még mindig nem tudom hová tenni ezt a lányt olyan fura és ijedt vajon mi történhetett vele?! Talán ő is olyan mint Dexter akit üldöznek mert embereket ölt nem tudom de nagyon elgondolkodtat engem , vajon ki lehet ez a lány ez a kérdés van a fejemben . De mivel látom hogy jönnek még fura alakok ezért felálltam és ott hagytam pár percre . Takarodjatok innen- nézek a támadókra majd porig égettem őket. - visszamentem hozzá majd óvatosan felemeltem majd ránéztem - Hová vigyelek?

Ahogy a hátamhoz ér kicsit összerezzenek. Picit eltolom magamtól.
-Bocsi csak a hátam...-nyelek egyet- sebes. Hope vagyok!- törlöm le a könnyeim- köszi. De hova tűntek?-össze rázkódok. Csak remélni tudom hogy Camy rendben elmenekült- el kell tűnnünk! Vissza fognak jönni. Megölnek minket- nézek zavarodottan. Nem tudom mit csináljak. Félek bármit tenni. Nagyon félek tőlük. Rá nézek Jasonra- Hasonlítassz egyik barátomra- állapítom meg. Hasonlít Dexterre.

Nem értem honnan jöttek ezek a támadok de ha rajtam múlik nem is lesznek itt sokáig. Észreveszem magamon hogy megint ég a szemem a tűztől de valahogy megpróbálom eltüntetni a szememből a tüzet majd a lányra nézek és leguggolok hozzá és a térdére teszem a kezeimet majd inkább nem kérdezek csak megölelem . Hidd el minden rendben lesz .Hé- mosolygok rá Vajon miért bánthatták gondolkodom el ami közben nézem nem is értem miért bánthatták ezt a lányt hiszen egy ártatlan lány vagyis annak tűnik . Jason vagyok tudom ez most nem jelent sokat de ne aggódj nem lesz semmi bajod

Sírok a fájdalomtól. A hátam sajog a fejemmel együtt. Hirtelen elhalkulnak a hangok. Nem értem mi történtezért félve felnézzek. Körülöttem egy fiún kívül senki sincs. Hova tűntek ezek? Vörös szemekkel a fiúra nézek de megszólalni kénytelen vagyok. Egy óriási gombóc an a torkomban. Csak nézek a srácra ő meg rám. Nem tudom mi történt és hogy ezek hova tűntek. De még jönni fognak. Ez biztos. S fájdalomtól és az ijedségtől elszéddülve a fejem a fához hajtom a fejem. És a térdeimet felhúzva zzokogni kezdek.

Egész éjjel a szigetet jártam és sírtam tudom hogy fiú vagyok de nem tudom tagadni hogy a szívem összetört mivel pont ma vesztettem el legjobb barátomat rákban . De valahogyan ki kell vernem a fejemből félre néztem majd láttam hogy két lányt megtámadtak majd egyből oda rohan és félre húzza a támadókat majd behúz neki hogy a föld és a keze is tiszta véres majd a lányra nézz . Vidd innen ezt a lányt azonnal - szól rá kicsit ingerülten Mivel természet feleti lény vagyok nem is gondolkodtam tovább így az összes támadót porig égetem . Majd oda léptem a két lányhoz és kicsit aggódva és komolyan nézzek rájuk. Mi történt ? És a lány jól van ? - annyi kérdés volt a fejébe