Felix Dominic Delacroix

Felix Dominic Delacroix

         Kor: 689 év - szül. hely: Párizs, Franciaország  - szül év: 1325. április 28. - családi áll.: nőtlen - becenév: Felix - erő/tehetség: halálosztás, halhatatlanság, alakváltás, meg amit akarsz - play by: Johnny Depp  - csoport: természetfeletti            

JELLEMEM

Hát hol is kezdhetném leírni magamat…Fiatalon úgy hiszem elég helyes srác voltam, néhány helybéli lány szimpatizált velem, de engem cseppet sem érdekeltek efféle dolgok, apám nyomában voltam mindig, hogy felnőhessek hozzá. Ruházatom az akkori nemesek öltözékét elevenítette meg. Fiatalos, de elegáns, de többnyire az apámtól kapott páncélt és pajzsot hordtam magamnál, akárhova mentem. Fiatal felnőtt koromra a hajam hosszabb lett és páncélom állt leginkább közel hozzám. Kardommal együtt természetesen.  Halálom után, mikor feladatomat megkaptam nagy változáson estem át. Hajam hosszú és fekete lett, arcom falfehéren tündökölt. Hosszú szürkés-fehéres köpenyt aggattak rám, mely tekintélyt parancsoló volt. Tekintetem akár egy tőr,…szúrós volt és könyörtelen. Arcomon enyhe csillámlás fénylett, mely kiemelte arccsontom hegyes vonásait. Könyörtelen vagyok, ez nem is vitás. Távol áll tőlem minden nemű kedvesség és alázat..én senki előtt nem hajtok fejet. És most, hogy újra földi valómban vagyok szakállam van, ósdi retro kalapot nap mint nap szívesen viselek, szemüvegem, szinte elmaradhatatlan kellékem, öltözködésem, akár egy hippié, de nekem ez így jó. Mostanra tetoválásokkal díszítettem testem több pontját is, aki kívánja, bátran megmutatom.Rajtam ne múljék. Bár 689 éves vagyok egy nappal sem nézek ki idősebbnek, mint mikor meghaltam 32 évesen.  Hajamat változatosan viselem, hol hosszú, hol kissé rövidebb, ahogy éppen a kedvem tartja, persze se perc alatt változtathatnék külsőmön, olyan formát ölthetek, amilyet csak szeretnék.  Szemem világosbarna, de ha kell sötéten izzik, ami nagyjából egyenlő a halál érzésével.

TÖRTÉNETEM

1325-ben születtem Európában, azon belül is Franciaország egyik előkelőbb negyedében. Édesanyám a királyi család varrónője volt, édesapám pedig a királyi sereg egyik vezetője. Egyke gyerekként nevelődtem. Édesanyám rendre, és szeretetre tanított, apám pedig bevezetett a királyság és a hadsereg rejtelmeibe. Kitaníttatott, hogy egyszer az ő helyét vehessem át a hadsereg élén. Napjaim töredék részét fordítottam tanulásra, vagy éppen lazításra, mivel időm nagy részében apám lábnyomában lépkedtem, minden mozdulatát figyeltem és csüngtem a szavain.
1337-ben, mikor is betöltöttem 12. életévemet, háborúra került sor. (Százéves háború).  A franciák és az angolok szokás szerint a trónutódlás miatt keltek fel egymás ellen. Apám és társai hűségesen  harcoltak hazánk oldalán engem pedig hatalmas büszkeség fogott el, hogy láttam Édesapám minden szava szent a katonáknak.
Édesanyám óvva intett a hadseregtől, de olyannyira apám fia voltam, hogy lehetetlennek tűnt, hogy ne ugyanezt az utat válasszam. Így hát vállvetve nyomultam előre apám mellett a háborúba. Mikor egy sikeresebb csata után hazatértünk 1342-ben a hadsereg újabb toborzást tartott. minden férfit és fiút behívtak. Apám hitt bennem és ez erőt adott, hogy megmérettessek és bebizonyíthassam, méltó utódja tudok lenni. Így is lett. 17 évesen beválogattak a seregbe. Édesanyám korainak tartotta, de biztosítottuk róla apámmal, hogy amíg együtt vagyunk nem érhet baj. Újabb harcra került sor, így vállvetve indultunk az angolok ellen harcba 1343-ban. Ez a harc közel 5 évig tartott. Amikor tudtunk üzentünk haza, de a 4. év után válasz nem érkezett leveleinkre.1348-ban végül hazaérkeztünk városunkba, ahol borzalmas körülmények uralkodtak. Hallottuk hírét, hogy járvány fenyegeti Európát, de sosem gondoltuk, hogy minket is elérhet a vész. Tévedtünk. Édesanyám hónapok óta szenvedett…őt elérte a járvány…a pestis. Tudtuk, hogy nem maradhatunk itt tovább és anyámat is itt kel hagynunk, mielőtt minket is magával ragad. Távozásunk napján anyám békében elhunyt. A sereggel új irányba indultunk, csaták követtek csatákat, mígnem végzetes csapást mértek ránk Franciaország egyik kikötővárosában. Édesapám életét vesztette, ami mélyen megérintett. 2 évig gyászoltam őt…nem szóltam egy szót sem senkihez. Nem tudtam maximálisan összeszedni magamat, de újra hatba álltam és 28 éves koromra megtettek a királyi sereg fővezérének valamint megszervezték eljegyzésemet a francia király lányával. Kihívás volt és hatalmas megtiszteltetés, hogy apám helyére méltónak találtak valamint, hogy Johanna kezét nekem szánták. Így én vezettem csatába a francia hadat 1355-ben. Az újabb csatározás 1357-ig tartott, ahogy az én földi életem is. Ekkor kerültem egy furcsa helyre. Sosem gondolkodtam el azon, hogy hova fogok kerülni, ha meghalok. Ez se nem a Pokol, se nem a Menny…ez a Purgatórium lenne? Nem az sem ilyen. Ekkor jelent meg egy furcsa mogorva alak előttem és csak annyit mondott: „Íme…Őfelsége a Halál!” Nem tudtam hova tenni ezt a dolgot, gondoltam ez csak valami vicc akar lenni. De egy fontos feladatot bízott Rám. Az aranypergament a kezembe tette, melyen a nevek folyton folyvást váltakoznak és az utolsó szívdobbanáskor eltűnnek. És nekem kellett magamhoz vennem őket. Én lettem a Halál. Hogy miért és Milyen ok vezérelte ezen erőket, mai napig nem tudom, de a tevékenységemet hosszú ideig végeztem. Ám egy idő után elégedetlen lettem, hogy olyan embereket kellett vinnem, akik azt nem érdemlik és olyanokat hagyok élni, akiknek a Pokol bugyraiban kellene elégniük…így hát cselekedtem és ellentmondva a listának a magam kezébe vettem az irányítást. Vittem azt, ki engem illet, ifjú vagy vén. És így ment ez 1752-ig, amikor is a mogorva bajszos férfi ismét felkeresett. Azt mondta megszületett az utód, immáron Rám nincsen szüksége. Nem tudom, hogy ezt hogyan képzelte, hiszen ez az én feladatom, nem adhatom át ezt a hatalmat egy senki kezébe…lázadásom ellenére a férfi elvette a pergament és elzavart. 26 évig néztem, ahogy pöffeszkedik a helyemen, figyeli a listát és viszi a lelkeket. Míg nem megérkezett, akire a leginkább kíváncsi voltam. Killian Ray Jones, a kiválasztott utódom. Egy mocskos gyilkos volt életében, mégis hogy lehet ő az utód? Elhatároztam magam…visszaszerzem, ami az enyém volt oly hosszú évekig. 453 éve néztem fentről a földet, gyilkosságok sorait pásztázta tekintetem és egyszerűen jön egy taknyos, aki mindezt elveszi tőlem…. Így ház alászálltam a Poklokra, hol segítségre leltem. A Pokol Ura Lucifer tárt karokkal fogadott. Hű társak és barátok lettünk. De idővel rájöttem, hogy tervemhez nem elég csupán, hogy a Pokol az oldalamon álljon. A Föld gyermekei közt is szövetségesre kell lelnem, így 1994-ben egy kiváló személyre leltem. Megszületett a Norvég királyság trónörököse Isaac Cooper. A család tudta nélkül különleges erőt adtam a kezébe, melyre csak akkor derül fény, amikor én azt akarom. Az ifjú herceg ahogy cseperedett, úgy zárta őt körbe a magány. Ekkor meglátogattam őt és szavamat adtam, hogy csak hívnia kell és itt leszek. Az idő csak telt…a fiúból férfi lett, de nem hívott. Egyszer sem. Végig rugdostam az életén, irányítottam, elé tettem, amire szüksége volt, ő persze mindezt a sorsnak tudta be. Ám megjelent egy lány, akti nem én terveztem el.  egy lány, aki mindent felforgatott és tönkretett. Aki öreg barátom birodalmát porig rombolta, őt pedig otrombán kiiktatta. A Pokol elpusztult. Ezt nem engedhettem, így hamvaiból újjáépítettem, mely cseledet hatalmasabb erővel ruházott fel, mint azt bárki is képzelné. Én lettem a Pokol Ura. Halhatatlanságom az egekig ér, bukott angyalok százait állítottam magam mellé és sötét angyalokká formáltam őket, hogyha eljön az ígéret napja és visszaszerzem azt ami az enyém, akkor egész hadsereggel szállhassak harcba, mint egykor Franciaországban. És lám, mire újjáemeltem e fenséges helyet, a fiú megszólított, így hát eljöttem, hogy segítsek neki. Maga sem hitte el, hogy valóban létezem, mert az a lány…az a lány csak teletömte a fejét, de íme….végül kitisztult. Emberi formát halálom óta nem öltöttem, de most eljött az idő, hogy bevégezzem tervemet és elvegyem, amit oly sokáig más birtokolt. És e fiú lesz a legnagyobb segítségem ebben a csatában, mint én voltam apámnak.

GRANDVIEW FRPG